Túlhevítés és utóhűtés – mit árul el a két mérési érték a hűtőrendszerről?

Gyakorlati útmutató HVACR szakembereknek a pontosabb méréshez és a gyorsabb hibadiagnosztikához

Egy hűtő- vagy klímaberendezés megfelelő működésének ellenőrzése során nem elegendő csupán a nyomásértékeket figyelni. A túlhevítés (superheat) és az utóhűtés (subcooling) mérése olyan fontos információkat ad a szakember számára, amelyek segítségével pontosabban megítélhető a hűtőkör működése, és könnyebben felismerhetők az esetleges rendellenességek.

A két érték együttes vizsgálata különösen hasznos lehet karbantartás, üzembe helyezés és hibakeresés során.

Mit jelent a túlhevítés?

A túlhevítés azt mutatja meg, hogy a hűtőközeg gőze hány Kelvin-fokkal van a telítési hőmérséklete felett.

A gyakorlatban:

Túlhevítés = mért szívóoldali hőmérséklet – a nyomásból meghatározott telítési hőmérséklet

A mérést jellemzően a szívóvezetéken, a megfelelő mérési ponton kell elvégezni.

A túlhevítés egyik fontos szerepe, hogy segítsen ellenőrizni: az elpárologtatóból a kompresszor felé haladó hűtőközeg megfelelően gőz állapotban van-e. A túl alacsony túlhevítés esetén fennállhat annak a veszélye, hogy folyékony hűtőközeg kerül a kompresszor szívóoldalára.

A túl magas túlhevítés ezzel szemben arra utalhat, hogy az elpárologtató hűtőközeg-ellátása nem megfelelő, vagy a rendszer más okból nem a kívánt módon üzemel.

Fontos: önmagában a túlhevítés értéke nem minden esetben azonosítja a hiba okát. A diagnosztikához a nyomásokat, hőmérsékleteket és a rendszer üzemi körülményeit együtt kell értékelni.

Mit jelent az utóhűtés?

Az utóhűtés azt mutatja meg, hogy a folyadék halmazállapotú hűtőközeg hány Kelvin-fokkal van a kondenzációs telítési hőmérséklet alatt.

A számítás:

Utóhűtés = a nyomásból meghatározott telítési hőmérséklet – a folyadékvezetéken mért hőmérséklet

A mérést a folyadékvezetéken, jellemzően a kondenzátor kilépő oldalán vagy az adott rendszer által meghatározott mérési ponton végzik.

A megfelelő utóhűtés azt segíti, hogy a folyadékvezetékben és az expanziós eszköz előtt megfelelő állapotú folyékony hűtőközeg álljon rendelkezésre.

Az utóhűtés értéke különösen hasznos információt adhat olyan rendszereknél, ahol a hűtőközeg-töltet vagy a kondenzációs oldal működése ellenőrzésre szorul.

Miért érdemes a két értéket együtt vizsgálni?

A túlhevítés és az utóhűtés nem önálló hibakódok. Egy-egy eltérő értéknek több lehetséges oka is lehet.

A szakember számára ezért a legfontosabb nem az, hogy egyetlen mérési érték alapján azonnal következtetést vonjon le, hanem hogy a mérési eredményeket a rendszer többi üzemi paraméterével együtt értékelje.

Érdemes figyelembe venni többek között:

• a szívó- és nyomóoldali nyomást,

• a szívó- és folyadékvezeték hőmérsékletét,

• a környezeti hőmérsékletet,

• a párolgási és kondenzációs hőmérsékletet,

• a légoldali hőmérsékleteket,

• a rendszer terhelését,

• a hűtőközeg típusát,

• valamint a gyártó által meghatározott üzemi paramétereket.

Ez azért különösen fontos, mert ugyanaz a mérési eredmény különböző rendszerhibák mellett is előfordulhat.

Milyen problémákra utalhat az eltérő túlhevítés?

A túlhevítés értékének változása többek között az alábbi problémák kivizsgálására hívhatja fel a figyelmet:

Túl magas túlhevítés esetén például felmerülhet a nem megfelelő hűtőközeg-ellátás, az expanziós eszköz működésével kapcsolatos probléma, illetve más, a rendszer üzemi körülményeiből adódó eltérés.

Túl alacsony túlhevítés esetén különösen fontos annak ellenőrzése, hogy nem jut-e folyékony hűtőközeg a kompresszor szívóoldalára.

A pontos ok megállapításához azonban mindig további mérési adatok szükségesek.

Mit jelezhet az utóhűtés értéke?

Az utóhűtés szintén fontos diagnosztikai információ.

Az érték eltérése összefügghet például a hűtőközeg-töltettel, a kondenzációs feltételekkel vagy az expanziós oldal működésével.

A túl alacsony vagy túl magas utóhűtésből azonban önmagában nem célszerű közvetlenül a hűtőközeg-töltet mennyiségére következtetni. A teljes mérési képet és a gyártói előírásokat is figyelembe kell venni.

A pontos méréshez megfelelő műszer is szükséges

A megbízható diagnosztika alapja a megfelelően kiválasztott és megfelelően használt mérőeszköz.

A modern HVACR műszerek képesek a nyomás- és hőmérsékletadatok együttes kezelésére, így a szakember gyorsabban és egyszerűbben meghatározhatja a túlhevítés és az utóhűtés értékét.

A Fieldpiece HVACR mérőműszerei a szervizelési és karbantartási feladatok során a nyomás-, hőmérséklet- és egyéb mérési adatok pontosabb kiértékelését támogatják.

Összefoglalás

A túlhevítés és az utóhűtés mérése a HVACR rendszerek diagnosztikájának fontos része. A két érték segítségével a szakember pontosabb képet kaphat a hűtőkör működéséről, és további mérési adatokkal együtt hatékonyabban keresheti meg az esetleges rendellenességek okát.

A lényeg: ne egyetlen mérési értéket vizsgáljunk önmagában.

A nyomás, a hőmérséklet, a túlhevítés, az utóhűtés és a rendszer üzemi körülményeinek együttes értékelése vezethet megbízható diagnózishoz.

Megbízható HVACR mérőműszert keres?

A Szenzortechnika Kft. kínálatában elérhetők a Fieldpiece professzionális HVACR mérőműszerei, amelyek támogatják a hűtő- és klímaberendezések mérését, karbantartását és hibadiagnosztikáját.

Ismerje meg a Fieldpiece HVACR mérőműszereket, és válassza a feladathoz megfelelő mérési megoldást.